Diagnózis - A szervátültetés magyarországi helyzete скачать в хорошем качестве

Diagnózis - A szervátültetés magyarországi helyzete

A most következő félórában a szervátültetés magyarországi helyzetével foglalkozunk. Két olyan beteg történetét ismerhetik meg, akik ma már új vesével élnek. De nemcsak a máról, hanem a múltról is szót ejtünk, hiszen 60 éve volt hazánkban az első élődonoros veseátültetés, melyet Szegeden végeztek el. A műsor vendégeivel azonban nemcsak emlékezünk, hanem arra is választ keresünk, milyen hatással volt a pandémia a hazai szervátültetésekre. 1962. december 21-én végezték el Szegeden az első magyarországi élő donoros vesetranszplantációt. Ez nemcsak hazánkban, hanem Kelet-Európában is az első ilyen beavatkozás volt. A donorból a szervet a klinika akkori vezetője, Petri Gábor emelti ki, az átültetést Németh András sebész-urológus végezte el. A beteg Szántó István volt, aki 79 napot élt testvére, László veséjével. Ő idézte fel a klinikán szervezett megemlékezésen a 60 évvel ezelőtt történetet. A hatvan évvel ezelőtti transzplantáció miért számít a magyar orvoslás mérföldkövének a Diagnózis vendégei, Szederkényi Edit, a Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályának vezetője és Lázár György professzor, a Klinika igazgatója válaszolja meg. Kisfilmünkből kiderül Szűcs Mátyásné és Kovács Viktor történetében az a közös, hogy mindketten veseátültetésen estek át. Ma már jól vannak, úgy érzik, az új szervvel új esélyt is kaptak. Ma Magyarországon a szervek közül vese, vese-hasnyálmirigy, szív, máj és tüdő átültetésére van lehetőség a négy egyetemi városban működő hét transzplantációs központban. Tavaly, az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint összesen 369 szervátültetést végeztek, év végén több mint 1250 embert várt új szervre. A szegedi helyzetről és lehetőségekről adnak képet a műsor vendégei Szederkényi Edit adjunktus és Lázár György professzor.