Ez nem kiegyezés volt, ez kapituláció / Rainer M. János & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög скачать в хорошем качестве

Ez nem kiegyezés volt, ez kapituláció / Rainer M. János & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög

Rainer M. János: „Ez nem kiegyezés volt, ez kapituláció” Történész, egyetemi tanár, az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak kutatója. Rainer M. János neve évtizedek óta összeforrt a magyar közelmúlt feltárásával: a forradalom társadalmi hátterétől a kádári konszolidációig számos kulcsmű fűződik a nevéhez. A Mozinet Nagylátószög című műsorának új epizódjában Veiszer Alinda beszélget vele Nemes Jeles László Árva című filmje kapcsán, amely 1956–57 traumatikus éveibe kalauzolja a nézőt egy kisfiú sorsán keresztül. A Mozinet új bemutatója, az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől. „A város olyan volt, mintha soha nem sütne a nap” Rainer M. János arról beszél, hogy a film képi világa milyen mélyen idézte fel benne a gyermekkora emlékeit. A korabeli Budapest sivár, fakó hangulatát pontosan idézi meg a rendező, de a történész szerint a valóság árnyaltabb volt: „Azért nagyon sokat sütött a nap, és nagyon jó idő volt, és akácillat volt, amit itt egyáltalán nem érzékelt az ember – de mégiscsak mintha ott lettem volna.” „A társadalom kapitulált” Rainer szerint a forradalom leverése után a magyar társadalom nem kiegyezett, hanem megadta magát. A történész arra figyelmeztet: a „kapituláció” kifejezés nemcsak politikai, hanem lelki folyamat is volt. „Amikor az ember kapitulál, leteszi a fegyvert, hazamegy, és magára zárja az ajtót. Többet nem vesz részt a külvilág eseményeiben.” „Az árvaság elterjedt társadalmi tapasztalat volt” A film központi motívumát – a háború és a diktatúra nyomán elárvult gyerekek sorsát – Rainer társadalomtörténeti távlatba helyezi. Aki a negyvenes évek elején született, az még ’57-ben is árva volt. Az elhallgatott traumák generációkat formáltak. Ezeket a történeteket nem lehetett elmondani. Még a holokausztot, az ötvenes éveket, vagy ’56-ot sem. A beszélgetésben szóba kerül még: A társadalom kapitulációja és következményei A megtorlás és enyhülés kettőssége Az árvaság mint kollektív tapasztalat Az értelmiség felelőssége és hallgatása A hatvanas évek Budapestje és emlékezete Fejezetek: 00:00 Bevezetés 01:25 A film világa és a gyerekkor emlékei 04:30 A hatvanas évek hangulata és valósága 10:30 „A társadalom kapitulált” – mit jelentett ez? 18:30 A megtorlás és az alkalmazkodás korszaka 25:30 A mindennapok túlélési stratégiái 31:40 Az értelmiség szerepe és felelőssége 39:20 Záró gondolatok A Mozinet hivatalos felületei: Facebook:   / mozinet   Instagram:   / mozinetfilmek   TikTok:   / mozinet.tiktok   YouTube:    / @mozinet   Spotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSj... Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast... Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0... Weboldal: https://mozinet.hu