Tkyd - Myself скачать в хорошем качестве

Tkyd - Myself

Tkyd - Myself (Egyensúly album), Bloose Broavaz Produkció Szöveg: Tkyd Zene: San Visual: Gnyak BLOOSE BROAVAZ webshop: 🛒 https://bloosebroavaz.hu/shop facebook:   / bloosebroavazprodukcio   instagram:   / bloosebroavaz   tiktok:   / bloosebroavaz   x:   / bloose_broavaz   TKYD fellépés: [email protected] facebook:   / tkydofficial   instagram:   / tkydhivatalos   _________________ Dalszöveg: Van akit márványból faragott ki a megváltó, De mára már a legtöbb ember szarból van meg lekvárból. Az élet aranyhintón hozott nekik javakat, De a szívükben széna van, nem találják a szavakat. A legtöbb lélek itt nem lebeg, már csak téblábol. És téged is lerántanak, ha vajból vagy, nem téglából. A Broavaz felnevelt, a Deepflow ütött lovaggá. A valóság meg átváltoztatott emberből lovakká. Mert az igát húzni kell mától a holnapig. Ki nem látott napfényt, annak véréből bárki jóllakik. A lemezeim imádják, a szavam szenvedély. De nem tudsz olyan mélyre ásni testvérem, hogy bennem élj. Az élet imád téged, ha tudsz vele bánni. Kinek jutott minden, mégis elbukik, azt nem kell szánni. Rakjatok tüzet, kurva nagy legyen, hogy lássák, Hogy akik nem tudnak szeretni, a saját sírjuk ássák. Mégis egy kurva nagy karót dobott az élet. Én meg átdöftem a szívemen, hogy érezzem, hogy élek. Az igazság az, hogy már nem létezik igazság. De mi azért élünk, hogy szeressük, mások meg sirassák. [Refrén] Hunyd be a szemed, most csak az van, amit érzel. Ami a legnagyobb, azt nem éred el pénzzel. Élni szívből kell, nem izomból vagy ésszel. Mert látni tudni kell, és nem elég, ha nézel. A nevem T, mindenki figyeljen, ki hallja. Ez mély világ, és nem látom, hogy hol az alja. Fogd meg a kezem, gyere, átrepülünk rajta. Ez Kyd, mindenki a szavamat falja. Ezt most küldöm mindenkinek, akik gyűlölnek szeretni. Akik félnek, hogyha fáj, azt többé nem lehet feledni. Akik úgy nőttek fel velem, hogy nem jutott ki a jóból. Jusson eszedbe, hogy ki a jobb, míg merítek a szóból. Minden utca minden lépcsőház, mit megjártam magamban, Minden arc és minden érintés itt mélyen az agyamban. Legyen mindörökké áldott, aki emlékszik a kölyökre. Kit fellökött az élet, az már a testvérem örökre. Palackba zárt lelkek a panelba eltemetve. Kik soha nem voltak szeretve, így élve eltemetve. Én az utam járnám, de ez járhatatlan. Ti csak engem láttok, de ami itt van benn, az láthatatlan. Mennyi kötelék, mi idő előtt széthullott. Mennyi magányos este, mikor fülembe csak szél zúgott. Hány ezer átgürizett délelőtt meg délután. Hány betépett kefélés minden szombaton éjfél után. Hány ezer üvöltő száj kísér át a stage-en, Hogy az elátkozott gyermekkor többé már ne kísértsen. Hány autogram, amit kiosztok a fanoknak. Kik sajnálják ezt tőlem, őket én becézem faroknak. A kocka fordul, minden változik, én itt vagyok, És színarannyal kőbe vésve örökre, mit itt hagyok. Nem vagyok celeb, ez itt telep, és ha kérdezik, Én nyúltam le a nődet, mert szeretetre éhezik. Mint én. [Refrén] ... Kopott országúton kopott cipő koppan. Aki lopott mára mástól, talán holnap összeroppan. Talán bejön, amit vártál, talán eltemet az élet. Talán él itt még olyan, aki egy gyertyát kétszer éget. Van, ki álmokat rabol, míg más az álmokért rabolnak, Mert a magyar sírva vígad, mások a sírig dalolnak. Ez az út nem vezet sehova, én mégis rajta járok. Az én utcámban nincs jehova, csak dílerek meg bárok. Ha én papír lennék, testvérem te nem tudnál rám írni, Mert ha leírnád, mit látok, azt más nem tudná kibírni. Asztmás ez a kurva világ, vért köhög a tiszta fűre. Tisztán látom, ahogy minden állat rákattan a tűre. A sárból ezüst lesz, a kutyákból meg istenek. A csodákkal csak egy a baj, az hogy csodák már nincsenek. Tartsd a markod, ez egy ismeretlen tartomány. Az élet megköhögtet, mint cigiben a szar dohány. Fejel a falnak, a kezed fogják és vezetnek, De előbb nőnek szárnyaim, mint hogy meghajlok ezeknek. Ezékiel, vezess az utam, ki van kövezve, Vagy kövezzetek meg, ha az utcán végezném csövezve. A szememre figyelj, én majd figyelek a szövegre. Ha ez a vérbe jut, az mindenkit a keresztre szögezne. Robban a lélek, mikor szétdurran a halánték. A halandóknak minden egyes perc a földön ajándék. Hát függönyt fel, és lángoljon a színpad mától, Hogy ha átszakad a gát, engem többé semmi nem gátol. Minden szavam legyen mától minden szar embernek biblia, Hogy minden jó embernek legyen holnaptól kit szidnia. [Refrén] ... _________________ #tkyd #ratb #egyensúly #bloosebroavaz