120 éves a budapesti Nagykörút скачать в хорошем качестве

120 éves a budapesti Nagykörút

Akár egy kis velencei, vagy hamburgi hangulatot is áraszthatna Budapest, ha az 1800-as évek második felében megvalósulnak Reitter Ferenc tervei. Vagy mégsem? A kor híres mérnöke ugyanis hajózható csatornát álmodott a mai Nagykörút helyére. De miért nem valósult meg? A terv nemcsak elméletben létezett, hanem papíron is. Sőt látványtervek is készültek az 1800-as években. Az egyik kép alatt a következő olvasható: „A javaslott pesti csatorna, a mentében építendő városrész eszmény-képével.” A csatorna partján 4-5 emeletes házak emelkednek, a csatornán pedig gőzhajók közlekednek. 1868-ban pattant ki az ötlet Reitter Ferenc fejéből, az ő tervei szerint 12 híd ívelt volna át a mesterséges folyó felett. Kétségtelenül lettek volna elegáns, sőt grandiózus lakóházak a mai Margithíd környékén, de a beruházás inkább az ipart szolgálta volna. Reitter kötődött a vízhez. A csatornáról szóló tervei előtt az ő elképzelése alapján született meg a pesti rakpart egy szakasza. De Andrássy Gyula gróf a fővárosi fejlesztések átfogó tervét is látni szerette volna. A felkérésnek az volt a célja, hogy Reitter olyan javaslatot tegyen az asztalra, olyan beruházások valósuljanak meg, melyek alkalmassá teszik Pestet arra, hogy a történelmi Magyarország fővárosa lehessen. Reitter végül a fő vonalakat tűzte ki, az ő javaslata volt, amit Andrássy is erőteljesen forszírozott, hogy párizsi mintára sugárutak épüljenek. Reitter több nyugat-európai nagyvárosban is megfordult, és az ott szerzett tapasztalatait is felhasználta a pesti tervekben. Részben neki köszönhető a ma is látható városszerkezet, és az Andrássy út mai képe, ami annak idején a belvárost kötötte össze külvárossal. A mai Nagykörút hossza több, mint 4 kilométer. 1872-ben kezdték építeni, és amíg elnyerte nagyjából végleges formáját, több mint 30 év telt el, az utolsó munkálatok 1906-ban fejeződtek be. Bizonyos szempontból kínkeserves építkezés volt ez, amit két elhúzódó válság is hátráltatott.