Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról - A dongó скачать в хорошем качестве

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról - A dongó

Simon J. Smith - Steve Hickner: Bee movie (2007) Никола́й Андре́евич Ри́мский-Ко́рсаков: Ска́зка о царе́ Салта́не - Полёт шмеля / Nikolai Andreyevich Rimsky-Korsakov: The Tale of Tsar Saltan - Flight of the Bumblebee (1900) Royal Scottish National Orchestra, dir.: Neeme Järvi (1984) * * Rimszkij-Korszakov (1844-1908) orosz zeneszerző 1900-ban zenésítette meg Puskin születésének 100. évfordulója alkalmából az orosz író Mese Szaltán cárról című elbeszélését. A történet szerint Szaltán cár házasodni készül. Kihallgatja a három nővér, Militrisza, Povariha és Tkacsiha beszélgetését, akik arról ábrándoznak, hogy mit tennének, ha egy cár feleségül venné őket. A legidősebb nagy vendégséget csapna, a középső a kincstár feltöltésére gondolna először, a legfiatalabb pedig fiú utódot szülne urának. A cár a legkisebbet választja feleségül. Alig telt el egy hónap az esküvő után, a cár máris hadba vonult. A kis cárevics is távollétében született, így Militrisza, a feleség levélben értesítette urát az örömhírről. A levél tartalmát azonban ellenségei meghamisítják, ezért Szaltán cár azt üzeni haza, hogy feleségét és gyermekét egy hordóban vessék a tengerbe. Bár az udvar és a nép felháborodik uralkodójuk parancsán, a cárnő önként bemászik egy hordóba gyermekével, amit a tengerbe vetnek. A hordó sértetlenül egy szigetre vetődött. A száműzöttek észrevesznek egy hattyút, akit egy rablómadár üldöz a levegőben. A cárevics lelövi a ragadozót, s a hattyú ezután egy lánnyá változik. Gidon, a cárevics felesküszik a lány bajnokának, majd anyjával nyugovóra tér a tengerparton. Mikor reggel felébrednek, egy káprázatos város látképe tárul a szemük elé. A városlakók harangzúgás kíséretében kijönnek Gidon elé és fejedelmükké választják. Gidonnak nagyon hiányzik az apja. Hívására ismét megjelenik a hattyú hercegnő, ő dongóvá változtatja a cárevicset, aki így el tud repülni apja birodalmába. (Ez a mű leghíresebb része.) Szaltán cárnak egy hajó legénysége egy csodálatos városról számol be, ami a fövenyen nőtt, és annak uralkodójáról, Gidon hercegről. A cár azonnal útra akar kelni, hogy megismerje a csodás várost, de a cárevics gonosz nagynénjei visszatartják. Ekkor azonban megmarja őket egy dongó (a cárevics), és a nők megnémulnak. Immár nincs senki, aki ellenkezne a cárral, így Szaltán elrendeli az utazást. A cárt és kíséretét Gidon fényes fogadtatásban részesíti. Amikor a cárné is megjelenik, rögtön felismeri férjét. Leleplezik a gonosztevőket, akiknek azonban a cár végül megbocsát.