Beszélgetés a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével скачать в хорошем качестве

Beszélgetés a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével

A mai tanár inkább „professzor”, ahogyan a „Pál utcai fiúk”-ban nevezik – vagy a nemzet napszámosa? Milyen tevékenységgel jár és mennyi időbe kerül a tanítási órára való felkészülés és a többi tanári feladat? Igaz-e, hogy a tanári pálya mellett szóló három legnagyobb érv június, július és augusztus? Mitől jó, mitől meghatározó egy tanár? „Hova mit sem tettél, kincset ne keress ott!” Mi a jelentősebb a tanuló számára: a tanulási tartalom, vagy az oda vezető út? A pedagógusokon kívül kikből áll a csapat és mi csapat-tagok szerepe? Például: mire (lenne) való a pedagógiai asszisztens? Mi a Nemzeti Pedagógus Kar? Valamiféle ellen-szakszervezet? Mik a gondok „az iskolába be nem vihető tárgyakkal” kapcsolatos intézkedésből és mi a Nemzeti Pedagógus Kar véleménye? Mi értelme, jelentősége, eredménye tud lenni a Nemzeti Pedagógus Kar véleménymondásának? Központi szabályozás, helyi szabályozás: melyik mire jó? Mit tanácsolnánk annak a középiskolásnak, aki pedagógusnak készül? Mit jelent, mire vonatkozhat a pedagógus szakmai szabadsága? Ha az érettségi azonos: hogyan lehet felkészíteni az eltérő érdeklődésű és célú tanulókat? Mit jelent a diákok, szülők és pedagógusok által követelt „szakmai támogatás”? Hogyan tudja a tanár követni a változásokat, a tantárgyban és/vagy a környezetben, eszközökben? Mi mindent tanulunk az iskolában és mi a fontosabb? Mit jelent, mit nem jelent a szabad tankönyvválasztás? Nemzeti alaptanterv ide, tankönyv oda, oktatásirányítás amoda – felkészült és elkötelezett pedagógus nélkül hiába. Hogyan lehet (lehet-e) eltérő diákokkal olyan oktatást teremteni, amely az eredményében kiszámítható és tervezhető? Horváth Péterrel beszélgettem, aki tanár, gimnáziumi igazgató és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Még több hasonló tartalomért iratkozz fel a Szia, Tanár úr! Podcast (Dr. Gerő Péter) Youtube csatornára itt:    / @sziatanarurpodcast