Az örök most – Amikor nem jár (le) az idő - Balla Frigyes 20260301 скачать в хорошем качестве

Az örök most – Amikor nem jár (le) az idő - Balla Frigyes 20260301

A Biblia kritikusai, sőt, sokszor még a jó szándékú igehirdetők is beleesnek abba a hibába, hogy figyelmen kívül hagyják a Szentírás perspektivikus látásmódját. Sajnos e látásmód hiánya miatt nemcsak a kívülállók gúnyolódnak a látszólagos ellentmondásokon, hanem a hívők között is méltatlan viták, szakadások és egyetnemértések mérgezik a közösséget. Ez rendszerint azért van, mert nem értjük: a Biblia nem egyetlen, lineáris idősíkot tár elénk. A Szentírás dimenziókon átívelő üzeneteket közvetít: van, amikor Isten az örökkévalóság trónjáról (az időn kívülről) szól, máskor viszont belép a mi időnkbe, lehajol hozzánk, és a mi történelmi helyzetünkben szólít meg bennünket – sőt, olykor egyetlen igeversen belül mindkét perspektívát egyszerre érvényesíti. Ez az a gyújtópont, ahol a legnagyobb teológiai feszültségek megszületnek. Amikor Isten az időn kívülről szól, a predesztináció nyelvén beszél: ott már pontosan tudja, ki a búza és ki a konkoly; ott Jákób már szeretve van, Ézsau pedig elvetve, még mielőtt megszületnének. De amikor mellénk lép az időbe, akkor a döntés felelősségét helyezi ránk: „Válaszd az életet!”, „Térjetek meg!”. Innen nézve úgy tűnik, hogy a mi akaratunkon múlik. Isten egyszerre a Karmester, aki előtt ott fekszik a teljes kotta az első hangtól az utolsóig (Örök Most), és a Segítő, aki ott áll a zenész mellett, és int neki, hogy most üsse le a billentyűt. Ezt a kettős látásmódot nehezen értjük meg, mivel mi csak lineárisan az időben tudunk gondolkodni. A tragédia az, amikor a „kálvinisták” és az „arminiánusok” egymásnak feszülnek, mert nem értik, hogy ugyanarról az igazságról van szó, csak más nézőpontból. Fő üzenetek: 1. Az Idővonal: Az idő Isten számára nem egy irányba mutató nyíl, hanem egy kiterített térkép. Amikor Jézus a latornak azt mondta: „Még ma velem leszel a Paradicsomban” – innen nézve eltemették, onnan nézve a lelke már megérkezett. A „kinti” perspektíva: Amint az ember kilép a testéből, elhagyja az idősíkot is. Ott nincs „várakozás” az utolsó ítéletig. Az örökkévalóságban nincs tegnap és nincs holnap, csak az Örök Most. A tanulság: Aki Krisztusban hal meg, annak az utolsó földi sóhajtása és az első mennyei pillantása között nem telik el idő. Az „indulási oldalon” (föld) telhetnek az évszázadok, de az „érkezési oldalon” (menny) a megérkezés azonnali. 2. A Halál logikai csődje: Van egy hatalmas vigasztalás abban, ahogy az idő és az örökkévalóság összeér. A halál valójában egy matematikai képtelenség a hívő számára: - Amíg te itt vagy, addig nincs itt a halál. Amikor pedig megérkezik a halál, te már nem vagy itt. Olyan ez, mint az elalvás: sosem tudod megmondani a pillanatot, amikor elaludtál. Csak az ébredést érzékeled. Isten azért akarja, hogy értsd a perspektívákat, hogy ne félj. A halál valójában egy tehetetlen ellenség, mert a hívő tudatossága sosem találkozik vele. A halál valójában csak egy „ajtó”, amin átmész. 3. Sátor vs. Hajlék: A sátor (időbeli test): Ideiglenes, beázik, elszakad, ki van szolgáltatva a szélnek (betegségnek, öregedésnek). A hajlék (örök test): Isten nem egy másik sátrat ad, hanem egy szilárd épületet. Ez a „mennyei hajlék” egy dicsőséges test, ami felette áll a fizika törvényeinek, akárcsak Jézus feltámadott teste. 4. A két ítélőszék: Sokan rettegnek az ítélettől, mert összekeverik a perspektívákat. A Nagy Fehér Trón: ítélet azoknak, akik elutasították a kegyelmet. Itt az örök élet-halál kérdése dől el. Krisztus Ítélőszéke: ez a hívők „díjkiosztója”. Itt nem az üdvösséged a tét (azt Krisztus már kifizette a kereszten), hanem a jutalmad. 5. Ne hajlítsd az igazságot: Ha egyszer Pált olvasod (hit által van üdvösség), máskor meg Jakabot (cselekedet nélkül halott a hit), megtörténhet, egyszer ide, másszor oda hajlasz. Isten perspektívájában ezek elválaszthatatlanok, mint a víz molekulái. Pál teszi tisztába: lehetek akkora hívő, hogy hegyeket mozdíthatok vagy cselekedhetek bármit, a testemet is tűzre adhatom, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok. Ez a három együtt érvényes, nem külön-külön! 6. Még itt, de már ott: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek…” – Isten az időben, a harcaidban veled van, de az örökkévalóságban már látja a győzelmedet. Te még a küzdelmet éled, Ő már a beteljesedést látja. Ezért ne a körülményekre figyelj, hanem az Ő jelenlétére. „Atyám házában sok hajlék van… helyet készítek.” – Amikor földi sátrad oszlopai megroggyannak, ne pusztulást láss, hanem átmenetet. Ami itt elmúlik, ott beteljesedik. Aki Krisztusba kapaszkodik, az nem a vég felé halad, hanem a kezdet felé. A halálból az életbe már átment – a hit valóságában. „Ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket.” – Az idő így nem börtön, hanem előszoba. Minden múló pillanat az örökkévalóság felé nyílik. A döntő munkát Isten már elvégezte. Mi még úton vagyunk, de Ő már vár. Ez a hívő ember titka: még itt, de már ott. *2Kor 5,1- *figyes, szabiz, AI *Forrás:    • Sátor és hajlék. Balla Frigyes (2 Kor 5:1-10)